|
Témaindító hozzászólás
|
2010.09.18. 00:15 - |
Gyertyafény keringő
A Gyertyafény keringő egy nyugatról átvett hagyomány az esküvőkön. Általában éjfélkor táncolják, nálunk, Magyarországon viszont éjfél előtt, hiszen éjfélkor a Menyasszonytáncot táncoljuk.
Zeneileg a „Régi-régi dal” című, általunk inkább az iskolai ballagásokon énekelt dallamra történik, de egyre többen választanak más angolkeringő, dallamot.
A tánc maga úgy zajlik, hogy a vendégek gyertyával a kezükben egy nagy körben állva világítanak, a menyasszony édesapja pedig - bal kezében szintén gyertyát tartva – a kör közepére viszi lányát és táncba kezdenek. Rövid tánc után megjelenik mellettük a vőlegény és lekéri párját apósától, aki gyertyájával együtt átadja neki szeretett leányát. Az ifjú pár a tánc alatt szépen körbejár a vendégek alkotta köríven, és a sajátjukra vigyázva sorban elfújja a gyertyákat! Amikor az utolsó gyertya is kialudt, a pár kiszalad a körből, és eltűnik.
És hogy ez a szép szokás mit is jelent?
Az édesapa éjfél előtt utójára táncol lányával, mint „kislánya”. A kezében égő gyertya is ezt erősíti, hiszen ez a láng jelképezi a családi tűzhely óvó melegét, biztonságát. Éjféltől azonban már egy másik férfi, a férje fog vigyázni rá, ezért is adja át a gyertyát is a menyasszonnyal.
A párnak tánc közben vigyáznia kell gyertyájuk lángjára, hiszen, ha kialszik, a családi tűzhely alszik ki, nem lehet melegedni, főzni (régen nem voltak modern tűzgyújtó eszközök, ezért kellett vigyázni a tűzre.).
A vendégek világító gyertyái is jelképeznek valamit, méghozzá a csillagokat, amelyek utat mutatnak az embernek. Tánc közben e gyertyák gyűrűjében táncol a pár, hogy „véletlenül se tévedjenek el…”
És hogy elfújják? Igen, tánc közben sorra elfújják őket, hogy egy kis sötétség hulljon rájuk, hiszen „meg kéne ejteni a nászéjszakát”, amit viszont csak titkon tehetnek, ezért a sötétség leple alatt akarnak megszökni. |
[1-1]
Gyertyafény keringő
A Gyertyafény keringő egy nyugatról átvett hagyomány az esküvőkön. Általában éjfélkor táncolják, nálunk, Magyarországon viszont éjfél előtt, hiszen éjfélkor a Menyasszonytáncot táncoljuk.
Zeneileg a „Régi-régi dal” című, általunk inkább az iskolai ballagásokon énekelt dallamra történik, de egyre többen választanak más angolkeringő, dallamot.
A tánc maga úgy zajlik, hogy a vendégek gyertyával a kezükben egy nagy körben állva világítanak, a menyasszony édesapja pedig - bal kezében szintén gyertyát tartva – a kör közepére viszi lányát és táncba kezdenek. Rövid tánc után megjelenik mellettük a vőlegény és lekéri párját apósától, aki gyertyájával együtt átadja neki szeretett leányát. Az ifjú pár a tánc alatt szépen körbejár a vendégek alkotta köríven, és a sajátjukra vigyázva sorban elfújja a gyertyákat! Amikor az utolsó gyertya is kialudt, a pár kiszalad a körből, és eltűnik.
És hogy ez a szép szokás mit is jelent?
Az édesapa éjfél előtt utójára táncol lányával, mint „kislánya”. A kezében égő gyertya is ezt erősíti, hiszen ez a láng jelképezi a családi tűzhely óvó melegét, biztonságát. Éjféltől azonban már egy másik férfi, a férje fog vigyázni rá, ezért is adja át a gyertyát is a menyasszonnyal.
A párnak tánc közben vigyáznia kell gyertyájuk lángjára, hiszen, ha kialszik, a családi tűzhely alszik ki, nem lehet melegedni, főzni (régen nem voltak modern tűzgyújtó eszközök, ezért kellett vigyázni a tűzre.).
A vendégek világító gyertyái is jelképeznek valamit, méghozzá a csillagokat, amelyek utat mutatnak az embernek. Tánc közben e gyertyák gyűrűjében táncol a pár, hogy „véletlenül se tévedjenek el…”
És hogy elfújják? Igen, tánc közben sorra elfújják őket, hogy egy kis sötétség hulljon rájuk, hiszen „meg kéne ejteni a nászéjszakát”, amit viszont csak titkon tehetnek, ezért a sötétség leple alatt akarnak megszökni. |
[1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
